Leírás
Részlet: NAGY ILDIKÓ Egy fizikus – bölcsész – szobrász lesz A pályakezdő évtized: 1962-1972 „a csillagos ég fölöttem s az erkölcsi törvény bennem.” Immánuel Kant Sokan és sokszor idézték már a fenti sorokat különféle alkalmakkor, ezért fennáll az a veszély, hogy veszítettek hitelükből. Csiky Tibor azonban valóban erre a külső és belső horizontra figyelt, ezek életének és művészetének determinánsai. így hát nekünk is erre kell figyelnünk, hogy megértsük szándékait és műveit. Ilyen egyszerű volna? Ne áltassuk magunkat. Mint mindig, most is csak kísérletet tehetünk. Közelíthetünk. „Semmilyen iskolás művészeti tanulmányokat nem folytattam.” A művészettörténész csak a kályhától -vagyis az életrajzból tud elindulni. Csiky Tibor 1950-1953 között a budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetem fizika – matematika szakára járt. Önéletrajzából1 tudjuk, hogy kiket hallgatott, kiknél vizsgázott. Káprázatos névsor! A nagybetűs Tudomány kiválóságai, nemzetközi szaktekintélyek. Ezután átiratkozott a bölcsészkarra, ahol 1956-ban diplomát is szerzett. Tanárai közül senkit sem említ név szerint, de a nyelvészek felé tesz egy elismerő gesztust (Bárczi Géza, Pais Dezső tanított ekkor). Ö is, mint évtizedeken át annyian, átjárt a bölcsészkarról a Műegyetemre, hogy Pogány Frigyest hallgathassa. Pogány előadásaiból és könyveiből2 a műalkotás szemléletének teljesen más módját ismerhették meg a statikus stílus- és műelemzéshez szokott bölcsészek. Pogány a műalkotást mindig térben – közvetlen és tágabb terében egyaránt – méltatta, úgy mint egy, a térben és időben feltáruló plasztikai élményt. Megmutatta, hogy az épület nem csupán homlokzat, hanem a funkció és a statikai erőjáték egysége, a város történeti és térbeli összefüggéseiben az ember számára bejárható, vele organikus viszonyban létező eleven hatás. Ember és tér, mű és tér összefüggéseit e-lemezte, a műalkotás időben kibontakozó, fo-lyamat-jellegét. Hatása messze sugárzott. Sass Valéria3, aki majdnem húsz évvel fiatalabb, mint Csiky, sosem hallgatta Pogány Frigyest -csak egykori középiskolai tanára, Rétfalvi Sándor beszámolóiból ismerte előadásait -, művészi felfogását mégis döntően Pogány határozta meg, akinek művészetértelmezése tehát még így, áttételesen is inspiráló erőt jelentett. Csiky ahhoz, hogy művész legyen, nem mintázni tanult – jó vagy rossz szobrászoktól -, hanem kiváló tanárokra figyelt oda, tanítsanak bármilyen tárgyat is.
Szerző: Nagy Ildikó
Bán András
Frank János
Sinkovits Péter
Szerkesztő: Százados László
Imre Györgyi
Fordító: Pokoly Judit
Kiadó: Magyar Nemzeti Galéria
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1994
Nyelv: Magyar-Angol
ISBN: 2399995798497
269 oldal
A három választott kép közül az egyik a Szirének című sorozatom egyik darabja, amivel az In memoriam Gustav Klimt című pályázatot nyertem 2017- ben (a tatabányai Kortárs Galéria szervezésében). Az idézet nyilvánvalónak tűnhet, de ami miatt ez a kép különösen fontos számomra, hogy nem lehet eldönteni, hogy Klimt álmodja e Schielét vagy Schiele Klimtet általam ebben a rajzban. Bár talán a legkevésbé drámai a munkáim közül, ő jeleníti meg számomra a testetlen hangot; mintha ez a nő önmagát énekelné hajótörésbe.